Intézet: MTA BTK Történettudományi Intézet

Intézet: PTE TTK Földrajzi Intézet

Intézet: Budapesti Történeti Múzeum

Beosztás: tudományos munkatárs

Kutatási téma: a mohácsi csata hadtörténete – a kor európai hadtörténetébe ágyazva

Intézet: MTA BTK Zenetudományi Intézet

Beosztás: tudományos segédmunkatárs

Kutatási téma: A mohácsi csatára vonatkozó 19. századi magyar zeneművek keletkezésének körülményeinek, a megemlékezés módjainak a vizsgálata. Azon okok feltárása, hogy miért is oly csekély azon zeneművek száma, amelyek a mohácsi vészre reflektálnak. A zenei közköltészetben, illetve a műzenében is található egy-két példa, melyeknek a nemzetépítő mozgalom és a kulturális emlékezet kontextusában való elhelyezése hozhat releváns eredményeket. A korabeli sajtó áttekintésével, a zeneművek elemző vizsgálatával és a korabeli magyarországi zenetörténetében megjelenő irányzatokkal és intézményekkel összefüggésben további, vizsgálatra érdemes mellékszál a 19. századi zeneművekben, különösen a magyar operákban és népszínművekben a török nép ábrázolásának mikéntje.

Intézet: MTA-Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Szegedi Tudományegyetem-Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Medievisztikai Kutatócsoport

Beosztás: tudományos főmunkatárs

Kutatási téma: A Jagelló-kori pénzügyek.

Intézet: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet

Beosztás: tudományos segédmunkatárs

Intézet: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet

Beosztás: tudományos főmunkatárs

Intézet: Országos Széchényi Könyvtár

Beosztás: osztályvezető

Kutatási téma: Mohács emlékezettörténete, II. Lajos halála.

Intézet: MTA BTK Zenetudományi Intézet

Beosztás: tudományos segédmunkatárs

Kutatási téma: A 19–20. századi magyar dalármozgalom. A dalármozgalom mohácsi, illetve török vonatkozásai.

Intézet: PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet, Térképészeti és Geoinformatikai Tanszék

Beosztás: tanszékvezető egyetemi docens

Kutatási téma: A mohácsi-sík tájrekonstrukciós vizsgálataiban való résztvéte, különös tekintettel a domborzati, vízrajzi és tájhasználati formák vizsgálatára, továbbá a terület geoinformatikai vizsgálata és a tervezett Mohács Atlasz előkészítése. 

Intézet: Kanizsai Dorottya Múzeum, Mohács

Beosztás: Etnográfus, történész-muzeológus

Kutatási téma: A mohácsi csata helye és szerepe a mohácsi identitás kialakulásában. A mohácsi emberek identitásának fő szervező elemei a város soknemzetiségű, multikulturális közege, a busójárás néphagyománya, és a mohácsi csatára történő emlékezés.

Intézet: MTA BTK Zenetudományi Intézet

Beosztás: tudományos segédmunkatárs

Intézet: KRE BTK Történettudományi Intézet

Beosztás: egyetemi docens

Intézet: SZTE, Klasszika Filológiai és Neolatin Tanszék

Beosztás: egyetemi docens

Kutatási téma: 16-17. századi humanista történetírás; Brodarics István élete és működése; Magyarország a kettős királyság korában 1526-1540; Habsburg udvari történetírás (Velius,  Lazius), illetve Buda elestének emlékezete.

Intézet: PTE BTK Neveléstudományi Intézet, PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola

Beosztás: Intézetvezető, Doktori Iskola vezető, egyetemi tanár

Kutatási téma: A kutatás során a neveléstörténet, azon belül főként az oktatás- és iskolatörténet, valamint a tankönyvtörténet keretei között forrásfeltárást és –elemzés. A kutatás – a mohácsi csata 500. évfordulója apropóján – kísérletet tesz a tankönyvek, kiemelten pedig a történelemtankönyvek lapjain keresztül tükröződő „Mohács-kép”, illetve a mohácsi csatavesztést övező tankönyvi reprezentáció feltárására a dualizmus korában és a két világháború közötti időszakban. A vizsgálat fókuszába emeli az (állami) középiskolák számára készített tankönyveket, továbbá lehetőség szerint egyéb oktatási segédanyagok (például segédkönyvek) elemzését is megvalósítja.

Intézet: MTA BTK Történettudományi Intézet

Beosztás: tudományos munkatárs

Kutatási téma: történeti földrajzi elemzés, tájrekonstrukciós vizsgálatok

Intézet: MTA BTK Filozófiai Intézet

Beosztás: tudományos főmunkatárs

Kutatási terület: A Mohács-toposz a két világháború közötti magyar politikai eszmetörténetben. Annak a vizsgálata, hogy a tárgyalt korszakban miként válik Mohács a kortárs politikai gondolkodás olyan hívószavává, amely – a Mohács-Trianon párhuzam fényében, a két világháború közötti évtizedek nemzetkarakterológiai gondolkodása által meghatározott mintákat felhasználva – alkalmat szolgáltat bizonyos politikaelméleti koncepciók kifejtésére. A korszak sajátossága, hogy ez a diskurzus nem a szűken vett politikai gondolkodáson vagy politikai filozófián belül, hanem a közgondolkodást döntő mértékben befolyásoló nemzetkarakterológiai narratíva által meghatározott fogalmi keretben zajlik. A szerzők között egyaránt találunk történészeket, irodalmárokat és filozófusokat: e tekintetben mindenekelőtt Szekfű Gyulát, Németh László, Szabó Dezsőt, Prohászka Lajost, Joó Tibort kell megemlíteni. A szó szoros értelmében vett politikai gondolkodóként csak az a Bibó István lépett fel, aki nézeteit a második világháború éveiben kezdte kifejteni, s aki – a Wolfgang Schivelbusch által használt terminust kölcsönvéve – a vereség kultúrája által meghatározott nemzetkarakterológiai diskurzus kritikusaként lépett föl.

Intézet: MTA BTK Filozófiai Intézet

Beosztás: tudományos főmunkatárs

Kutatási téma: Mohács szerepe a magyar politikai eszmetörténetben. Mohács helye a modern magyar kulturális nemzet megalkotásában. Mohács toposzának szerepe a reformkor és a későbbi évtizedek néhány jellemző történeti összefoglalásában. A vizsgálat középponti kérdése, hogy Mohács, illetve a Mohács-toposz tágabb kontextusa hogyan jelenik meg a magyar politikai közösségről való elméleti gondolkodásban, mint a kulturális emlékezet része, mint assmanni értelemben vett emléknyom.

Intézet: MTA BTK Történettudományi Intézet

Intézet: MTA BTK Zenetudományi Intézet

Beosztás: tudományos segédmunkatárs

Kutatási téma: Mohács megjelenési formái a 20. századi magyar zenetörténetben, illetve a történelmi szimbólumok a zeneszerzésben tetten érhető hatásai. Az egyes művek keletkezési körülményeinek és bemutatójuk sajtóvisszhangjának segítségével a történeti és kultúrpolitikai összefüggések, kölcsönhatások bemutatása, a zeneszeréstechnikai megoldások elemzése révén a zenetörténeti asszociációk és ezek jelentéstartalmának vizsgálata. A Mohácsra vonatkozó kompozíciók elemzése mellett, a környező időszak kiemelkedő történelmi személyiségeivel, így például Dózsa György és Zrínyi Miklós alakjával foglalkozó zeneművek részletes vizsgálata, történeti kontextusba helyezése.

Intézet: MTA BTK Történettudományi Intézet

Intézet: MTA BTK Művészettörténeti Intézet

Beosztás: tudományos munkatárs

Kutatási téma: Az 1526. évi mohácsi csata 16–19. századi képzőművészeti recepciójának bemutatása, kiemelt figyelmet szentelve azoknak a mohácsi csata emlékére készült, vagy azt ábrázoló műalkotásoknak, melyekkel eddig a hazai szakirodalom nem, vagy csak érintőlegesen foglalkozott. A vizsgálat célja a különböző időszakokban készült, eltérő műfajú alkotások elemzésével, készülésük szellemi hátterének bemutatásával rávilágítani a mohácsi csata súlyának, következményeinek megítélésében bekövetkezett változásokra, míg a II. Lajos halálát ábrázoló, eltérő ikonográfiai típusú műalkotások a király szerepének és karakterének változó megítélését jelzik. A társadalmi nemekkel foglalkozó legújabb külföldi és hazai kutatások szempontjainak felhasználásával a mohácsi csata eseményeihez kapcsolódó nőalakok (Dobozi Mihályné, Perényiné Kanizsai Dorottya) 19. századi képzőművészeti megjelenítésének vizsgálata az ún. elit és a populáris kultúrában egyaránt.

Intézet: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Beosztás: gyűjteményvezető régész

Kutatási téma: Az első (1526) és a második "mohácsi csata" (1687) interdiszciplináris régészeti kutatása.

Intézet: MTA BTK Zenetudományi Intézet

Beosztás: tudományos főmunkatárs

Intézet: MTA BTK Történettudományi Intézet

Beosztás: tudományos segédmunkatárs

Intézet: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet

Beosztás: tudományos munkatárs

Kutatási téma: Mohács emlékezete a magyarországi humanisták levelezésében a Mohácsot követő első évtized anyagát áttekintve. Legfőbb források: Oláh Miklós, Brodarics István és Thurzó Elek levelezései.

Intézet: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet

Beosztás: tudományos tanácsadó

Kutatási téma: A magyarországi neolatin eposz története.
Mohács emlékezete a 18. századi magyarországi neolatin irodalomban.

Intézet: MTA BTK Történettudományi Intézet

Beosztás: tudományos tanácsadó

Kutatási téma: Az ún. "második mohácsi csata" (nagyharsányi v. harsány-hegyi csata, 1687. augusztus 12.) és a mohácsi csata a történelmi emlékezetben. Ezen belül forráskutatás a csata különféle leírásaival kapcsolatban, elsősorban a csata jelentősebb résztvevőinek leírásait, naplóit, leveleit elemezve, a krónikások, emlékírók, történetírók, tudósítók szövegeivel összehasonlítva. A kutatások másik fontos részét képezi a csata, illetve csaták művészi ábrázolásainak minél teljesebb feltárása és az eseményhez kapcsolódó európai (magyar, osztrák, francia stb.) emlékhelyek azonosítása.

Intézet: MTA BTK Történettudományi Intézet

Beosztás: tudományos munkatárs

Kutatási téma: Az 1526. évi szultáni hadjárat és a mohácsi csata kora újkori recepciója. Elsősorban a korabeli történetírást és főként a magyarországi szerzőket vizsgálva, de tekintettel a kortárs külföldi szerzők munkáira is (Cuspinianus, Iovius, Ursinus Velius, Dubravius, Lazius), mivel azok jelentősen befolyásolták az esemény honi emlékezetét is. Cél annak végigkövetése, hogy miként alakult az esemény recepciója a csata másnapjától egészen a 19. század elejéig; miként változtak, bővültek, torzultak a hadjárattal és az ütközettel kapcsolatos információk; milyen narratívák, magyarázatok születtek a tragédiára az egyes szerzők tollán, s hogy e magyarázatok mire vezethetők vissza 

Intézet: MTA BTK Történettudományi Intézet

Beosztás: tudományos munkatárs